Igen. Én voltam az, aki kimentem pucéran tüntetni a Deák térre. Hogy: "Kishantost csak a testemen át!" Jól kitaláltam, hogy ez milyen fasza lesz. Mert ezt már tényleg nem! Ezt már nem lehet. Ez már tényleg sok. Ez már diktatúra. Elnyomás. SKANDALLUM!! Emlékeztek még? Ez volt az akkori netadó. Ami előtte sajtószabadság volt. Odahívtam a sajtót, elmondtam a magamét, levetkőztem, kimentem, felvették: 

http://index.hu/video/2013/10/31/belvarosi_nudizas_kishantosert/

Mekkora trúság! Micsoda csávó! Mekkora hős! Ja. Ilyeneket mondtatok nekem meg rám. Meg felrobbant a net. Bennem voltam a tévében, a honlapokon még az újságba is beraktak. Én meg nem győztem mondani, hogy a faszom belétek! Nem veszitek észre milyen ez a világ? Hogy vannak, akik 21 éve gazdálkodnak nap, mint nap a földeken, megpróbálják kisemmizni őket, próbálnak szólni ezért és pont mindenki leszarja. Aztán jövök én a farkammal és hirtelen mindenki erről beszél. Ezt nem veszitek észre? Hogy mennyire az alján vagyunk. Menjetek a picsába a söreitekkel, meg, hogy bulizzunk, meg beszéljük meg. Miért nem megyünk le Kishantosra? Mi a fasz van veletek? 

Hát így kezdődött. Aztán lementem Kishantosra. Mert szerveztek egy tüntetést arra a napra, amikor elveszik tőlük a földjeiket. Persze nem az övék, de ezt akkor még nem tudtam. Nem az ő hibájuk, biztos mondták, csak én nem akartam meghallani. Ilyen okos és trú arc voltam. Ott volt mindenki, csomó ismerős arc. Ilyen ez a mozgalmi közeg, mindig ugyanazokat látod. Mint valami nagy család, vagy mi. Meg ott volt a sajtó. Meg Ácsné és pár helyi ember. Meg volt kaja. Meg voltak szép beszédek. Meg ordibálás. Meg NEM HAGYJUK! Igazi jó móka. Azt éreztem végre otthon vagyok. Aztán a beszédek után mindenki hazament. Legtöbben pestre. Páran maradtak. Próbáltuk megbeszélni, hogy mi is legyen ezzel a nagy összefogással: 175 civil szervezet, 10.000 magánember írta alá a neten a petíciót. Én mondtam, hogy bármit, csak ne politizáljanak, mert nem azért állt melléjük senki, hanem az értékek miatt, amit képviselnek. Aztán mentem megint mert riadó volt. Beszálltam a lakókocsimba, útközben felvettem a fél Greenpeace csapatot, mert lerobbant a kocsijuk (epic), így 11 emberrel érkeztünk meg kb. 3 órával azután, hogy elvileg megjelentek a farkasok. Így hívtuk őket, farkasok. Jól odabasztunk nekik. Persze nem volt semmi. A farkasok már elmentek, mi meg ott álltunk mint a hülyék, hogy nincs mit csinálni. Aztán megint hazajöttem. 

Nem mesélem tovább. Szánalmas az egész. Töketlen rohangálás és hőbörgés a neten. A netért az utcán tüntetünk, a földekért meg a neten (na jó és a bíróságon). Tiszta őrület, feje tetejére állt világ. Aztán egyszer végre sikerült akkor mennem, amikor ott voltak a gecik. Megint lakóautó, megint 3 órás késés, de legalább még ott voltak. 4-5 terepjáróval az út szélén, 4-5 traktorral a földeken, úgy 30 ember. Mi is voltunk 30. Abból 6-8 médiamunkás (tv), 4-5 kishantosi, 3-4 politikus, a többi meg a fiatalság: greenpeace aktivista meg budapesti zsúrbubi, mint én. De nem történt semmi. Azt se tudtam, hogy akkor most mi a fasz van. Saci kutyám persze leszarta az egészet, odament az ellenséghez kaját kunyerálni, mert épp ebédeltek. Rántott húst krumplival. Hagytam, hagy ismerkedjen, gondoltam ez még jól is jöhet. Majd jól beszivárgok közéjük és kihallgatom miről beszélnek. Vagy mit tudom én. Kerestem mit csináljak, mert nálunk mindenki láthatóan nagyon el volt foglalva azzal, hogy tájékoztassa a médiát a skandallumról. Breaking: rántott húst esznek a gecik. Közben igazoltattak a rendőrök, úgyhogy kekeckedtem velük egy kicsit, hogy spanoljam magam és felvegyem az alaphangulatot, hogy oda tudjak majd baszni ha kell. "Különleges eljárás, kérem a papírjait. Mi az, hogy különleges eljárás? Különleges eljárás, megnézném a papírjait. De mi az? Igazoltatás. Á, így már értem." odaadtam, leírta, visszaadta. "Mivel jött ide? Az miért fontos? Mert megkérdeztem. Na jó, de mi köze mindehhez, ami itt történik? Fel kell írnom. Ha a Kossuth térre megyek, akkor is megkérdezi, hogy villamossal jöttem e? Az a kocsi az öné? Igen. Megmondja a rendszámát. Nem. Miért? Mert semmi köze a történésekhez. Ha akarja odasétálhat és leolvashatja. Elkísér? Persze, szívesen." Hát így. De ezen kívül nem találtam a feszültséget sehol, csak magamban. Úgyhogy gondoltam leülök az út szélére és megpróbálom felfogni mibe kevertem magam. Próbáltam mérges lenni az ellenségre, de igazából nem ismertem őket, ránézésre meg dolgos, rendes embereknek tűntek. Látszott, hogy értenek a földhöz, ami rólam pl. egyáltalán nem mondható el. Azt se tudom, hogy tartsak életben egy szobanövényt, nem hogy 452 hetkárhoz hozzáérjek. Közben Saci egyre vehemensebben kunyerált, úgyhogy kezdtem szarul érezni magam, mert a vidéki emberek másképp tartják a kutyát, mint a pestiek és nem akartam kis nyikhaj senkinek látszani, aki egyébként voltam és vagyok. Így működik az ember. Nem akarunk annak látszani, amik vagyunk, ezért csinálunk sok minden mást. Én pl. odamentem a fickókhoz, hogy elhívjam onnan a kutyám. Persze azzal, hogy odamentem én a kutyához és nem ő jött hozzám hívó szóra egyértelmű volt, hogy nem én vagyok a főnök, de hát azért igyekeztem menteni a menthetőt. 4-5 lépés után rámkiabállt végre az egyik farkas: "Te ki vagy és mit keresel itt?" Na, ez tűpontos kérdés volt. Nem is vagyok hozzá szokva. Meg is álltam, ránéztem az öregurra, aki 60 éves formának nézett ki, tele ránccal az arca és alig bírta visszafogni magát, annyira ideges volt. Mondtam neki, hogy csak a kutyámért jöttem, egyébként meg nem igazán tudom. "Hagyja Pista bá, nem érdemes felhúznia magát." Ezt két 30 körüli férfi mondta neki, akik két oldalról fogták le. Nem erősen, csak jelzés értékűen, hogy szerintük ennek tényleg semmi értelme. Akkor ott, nagyon eltört bennem valami. Ezek között az emberek között olyan mély emberi kapcsolat volt, amin látszott, hogy több évtizedes együtt dolgozás eredménye. Ezzel szemben én kikkel is vagyok itt? Kiknek az ügyét támogatom? Ismerem őket egyáltalán? Nem találtam válaszokat magamban. Elhívtam Sacit és kezdtem más szemmel nézni a történéseket. Kívülállóként. A tv távozása után elmentek a politikusok, aztán Ácsné mondta, hogy menjünk mi is. Ja, hogy ennyi? Ennyi. Bementünk a kastélyba, kaptunk ebédet. Rántott húst, krumplival. Pont mint a farkas gecik. Még az is lehet, hogy ugyanonnan rendelték. Mert főzni, csak egyszer főztek ránk, az első alkalommal, mikor lent voltunk és nagy csinadratta volt a föld elvétele körül. Megettem a kaját, hazafelé még revansot vettek rajtam a rendőrök akikkel kekeckedtem (megvágtak biztonsági öv nem használata miatt. Kérdeztem tőlük, hogy ez most komoly, hogy revansot vesznek? Mondták, hogy a biztonsági öv kötelező, nem tehetnek mást. Egész jó arcok voltak ők is. Még kicsit talán sajnáltak is a leszakadt lakókocsimért.) aztán úgy este 8 körül hazaértem. Elpöfögtem 10.000 ft-nyi dízelt, megettem egy ebédet és tele voltam kérdésekkel. 

Ezek után megpróbáltam összerakni magamban, hogy kik is ezek a kishantosiak, mit képviselnek és mi is ez az irdatlan nagy szemétség, ami velük történik. Népfőiskola, biogazdálkodás, helyi közösségben gyökerező. Ezek az ő hívó szavaik. Erre mozdultam én meg, hogy ezeket ne pusztítsák el. Azt hangoztatták, hogy 8 családnak adnak munkát, oktatják a biogazdálkodást és úgy nagy általánosságban, ők Dávid Góliáttal szemben. Na, akkor vegyük sorra. 

1) A 8 családra 3-szor kérdeztem rá, mindig személyesen, mindig Kishantoson. 2-szer Ácsnénél és egyszer az egyik munkatársánál. Hogy miért nem látom ezt a 8 családot, akire mindig hivatkoznak, hogy értük is védük a földet. Az után érdeklődtem, hogy ha már én itt vagyok Pestről védeni a megélhetésüket, akkor ők miért nincsenek itt. Ácsné olyan válaszokat adott, hogy mivel még ők használják a földet, ezért sok a dolguk, ezért nem látom / találkozok a 8 családdal. A kollégájánál már pontosabban kérdeztem rá: Ki ez a 8 család? Hát Ácsné, Bolye Ferenc, a mi családunk .. Ja, hogy a 8 család, ti vagytok? Hát igen. Így már értem. 

2) Helyi közösségben gyökerező. Erre is rákérdeztem. Hogy hol vannak a helyi gazdák, akiknek a megélhetése Kishantostól függ. Ácsné azt mondta, hogy a 8 családon kívül csak a nyári idényben dolgoztatnak embereket. A kollégája pedig felvilágosított, hogy azért nem látom őket, mert félnek, hogy elvesztik a munkájukat a szemközti, nagy mezőgazdasági cégnél. Ez a Mezőfalva Invest Zrt. ha jól tudom, az egyik szemét nyertes. Nem is lenne ezzel semmi baj, ha nem épp azzal kérkednétek, hogy ti vagytok a helyi közösségben gyökeredzők. Meg ha mondjuk nem ezzel kezdtetek volna országosan politizálni miután kirobbant a földek elvétele. 21 év alatt, 452 hektáron azért jóval több embernek tudtatok volna munkát, vagy ne adj isten földet / megélhetést biztosítani, mint ez a 8 család. Akkor miért csodálkoztok, hogy elveszik a földeteket? Ha itt lenne az egész falu, akkor az Isten se tudná elvenni tőletek. És akkor lennének itt, ha ebből élnének. Nem ebből élnek, nincsenek itt. Ilyen egyszerű. 

3) Biogazdálkodás. Bár nem értek hozzá, de ez az én hibám, szóval ezt elhiszem bemondásos alapon. De annyit azért tudok, hogy a bioélelmiszer (még, ha alapanyag is, amit a Kishantosiak állítanak elő) sokkal drágább, mint a hagyományos. Nem akarok hülyeséget mondani, mert nem értek hozzá. De az tény, hogy ez egy komoly bevételi forrásuk volt évről évre, amivel át is lépnék a következő pontra.

4) Nonprofit. Az. Vagyis a nyereséget nem osztják szét maguk között, hanem bizonyos közösségi célok elérésére használják fel. Utánanéztem, ez kb. két dolgot takar: a központ eddig közel 200 magyar fiatalnak biztosított több hónapos népfőiskolai ösztöndíjat a dán testvérfalu, Velling népfőiskoláján, és nyílt egy skandináv stílusú, többfunkciós vendéglátó egység, melyben még gyógyszertár is működik, de lakodalmakat és egyéb rendezvényeket is szerveznek. Persze ez sem rossz, de ha talán munkahelyteremtésre költik a zsozsókát, akkor nem 8 családra tudnak csak hivatkozni, mikor para van. Mindegy, szóval egyrészt van ez a forrás. Aztán van a külföldi támogatás, ami a földbérleti jog elnyerésének egyik feltétele is volt és van még a kedvezményes földbérleti jog. Bér ez nem bevétel, de azért a matek mégiscsak a következő: 452 hektár állami földet vehettek birtokba kedvezményesen, amire kellett szerezniük külföldi támogatást és amin bio élelmiszer alapanyagot állítottak elő. És mégis becsúszott valahogy 9 millió tartozás (Ácsnéék szerint, az NFA szerint 28). Hát ezt, hogy a faszba? Nem vagyok egy szakértő, de ha kibérelek egy albérletet, akkor az az első, hogy tudom, hogy minden hónap elején le kell raknom a bérleti díjat, különben nézhetek bármilyen boci szemekkel kiraknak a francba a lakásból. Nem igazán értem, hogy hogy lett a 9-ből 28, ki hol verte át a másikat és kinek van / nincs igaza és azt hiszem ez már sosem fog hitelt érdemlően kiderülni. Ellenben nem is érdekel. Azért nem, mert mindennek ellenére azért csak sikerült felhúzniuk egy zsír új iroda épületet Ácsnééknek Kishantosra, arra az egy területre, ami biztosan az övék marad. Tele napelemmel, minden csili-vili. Ami nem mondható el pl. a kastélyról, ahol el voltunk mi aktivisták is szállásolva. Ott inkább a pergő vakolat, a régi bútorok, a 21 éve nem történt semmi hangulat uralkodik. És persze nem tudom, hogy honnan lett pénz erre az épületre. Lehet pályázaton nyertek rá pénzt. Nem is érdekel. Ha legalább annyi erőt fektettek volna abba, hogy ki legyen fizetve és ne törlesztgessék az elmaradásukat, akkor talán nem itt tartanának. 

+1) Én úgy mentem le Kishantosra, hogy megvédjem azokat az értékeket, amiket állítólag ők képviselnek. Mikor szó volt róla, hogyan kéne folytatni a kezdeményezést, akkor felvázoltam nekik, hogy szerintem érték alapon kéne tovább haladni. Azaz a megjelenő 175-200 civil szervezettel közösen csinálni nyáron egy fesztivált / rendezvényt, ahol elkezdünk azon gondolkozni és dolgozni, hogy miként kapcsoljuk össze országszerte a hasonló értékeket képviselő csoportokat, hogyan erősítsük és segítsük egymást. Hogy ez után mindenképp fontos lenne Budapesten létrehozni egy házat, ami ezeket az értékeket képviseli és ami összeköti a vidéket a várossal. Hogy az élelmiszerek és a tudás megjelenjen Pesten, a kultúra és vásárlóerő meg vidéken. De ha erre nincs is kapacitás, egy dolgot biztos ne csináljunk: ne kezdjünk el politizálni. Mert annak semmi értelme. Az pont, hogy megöli az egészet. És mi lett? Ácsné, Ángyán és a többi grál lovag elkezdett országosan politizálni. Ami már csak azért is furcsa nekem, mert nagyon közel voltunk a választásokhoz és egy ilyen döntést nehezen hiszem, hogy egyik pillanatról a másikra hoztak meg. Most már inkább úgy látom, hogy az egész haccacáré a földek elvétele körül, annak próbált megágyazni, hogy a TESZ (www.tesz.info/) minél nagyobb ismertséggel indulhasson el a választásokon. Egyszerűen azért, mert ez tűnik logikusnak. Egyszerűen azért, mert minden más helyett ezzel foglalkoztak Ácsnéék. Nekem beszélhet mindenki mindenről. De ha a tettek nem azt igazolják, amit hallok, akkor a magam részéről már nem kérek belőle. 

Nem tisztem eldönteni, hogy valójában mi is áll az egész Kishantosi történet hátterében. Lehet sosem fog kiderülni. A magam részéről nem is érdekel. Ha jó indulatú vagyok, akkor azt tudom mondani, hogy a Kishantosiak elbénázták. Volt 21 évük és 452 hektárjuk arra, hogy a helyi embereknek munkát és megélhetést biztosítsanak, hogy biogazdálkodásra tanítsák őket, hogy lokális, fenntartható központ legyenek. Nem jött össze nekik. Ami lehet sajnálatos, de annak tükrében nekem egyáltalán nem az, hogy akkor, amikor elvesztették a földeket, akkor nem azon fáradoztak, hogy a helyiekkel együtt lépjenek valamit, hanem elkezdtek országosan politizálni azzal az üzenettel, hogy mi majd megtaláljuk a helyi gazdákat, képviseljük a helyi érdekeket. Epic lol. Otthon nem sikerült 21 év alatt. Miből gondoltátok, hogy máshol menni fog? Ha rosszindulatú vagyok, akkor még akár a jobb oldal bármelyik árnyalatának magyarázatát is hitelesnek tudom vélni, háttérhatalmastul, norvégostul, liberálisosostul. És persze lehet védekezni, hogy a sok Góliáttal szemben az egyedüli Kishantos tartja magát és hogy nem tudnak versenyezni a nagy földbirtokosokkal, stb. Nem érdekel. Ha azokat az értékeket képviselték volna, amiket hangoztattak és amiért én lementem, akkor versenyről szó sem lenne. Új irodaépületről sem. Meg romos régiről. Ellenben ott lenne a falu apraja nagyja, mindenféle magyarázkodás helyett. De ez már nem az én ügyem. Egész Kishantos nem az én ügyem. Küzdjenek érte azok, akik ott élnek. Akik abból élnek. Legyenek azok bárkik. A magam részéről akár bénák, akár más, nem érdekel. Ha bénák, akkor tanuljanak belőle és legközelebb talán kezdjék úgy, hogy a helyiekkel közösen. Gondolom, hogy nem egyszerű 452 hektárt igazgatni. De nem is kötelező. Lehet nem is lehet olyan értékek mentén, mint amiket ők képviselni akarnak. Hajlok arra, hogy a fenntarthatóság nem ott kezdődik, hogy 452 hektárja van valakinek. De ha már van, akkor adjon rajta munkát / megélhetést embereknek. Ahogy a szemközti, nagy és csúnya mezőgazdasági intézmény teszi. Mert lehet, hogy ők nem bio-k, meg öko-k, meg csillámfaszlámák, de legalább adnak az embernek munkát. És ezt minden civil, környezetvédő és egyéb világmegváltó / spiri ismerősömnek is üzenem: Azért mert azt gondoljuk, hogy mi szolgáljuk a jó ügyet, még nem csinálhatunk szart / még nem vonatkoznak ránk más szabályok. És azon is érdemes elgondolkodnunk, hogy tényleg mi szolgáljuk e a jó ügyet és ha igen, akkor az mi is valójában. Én most ezen vagyok. Kishantos számomra többé nem védendő érték. Eljátszották a lehetőségüket és a bizalmamat. Ahogy Máté Kriszta mondta volt régen, abban a nagyon szar tévés vetélkedőben: Kedves Kishantosiak, Önök a leggyengébb láncszem. Viszlát.